A következő lista segítségével vizsgálja meg más szemmel a fürdőszobáját:
ALUMÍNIUM SZÁRMAZÉKOK, ÉS ALUMÍNIUM VEGYÜLETEK: dezodorokban, izzadság gátlókban, borotválkozás utáni készítményekben, arckrémekben, napozószerekben, babápolási készítményekben pórusösszehúzó, és verejtékmirigy blokkoló, vérzéscsillapító vegyületek, melyek akadályozzák a bőr természetes kiválasztását és méregtelenítését, a véráramba jutva az egész szervezetre nézve súlyosan mérgezőek.
HABKÉPZŐ TENZIDEK, ÉS MOSÓAKTÍV ANYAGOK – SODIUM (NATRIUM) LAURYL SULPHATE, SODIUM LAURETH SULPHATE, AMMONIUM LAURYL SULPHATE, AMMONIUM LAURETH SULPHATE (SLS, ALS,…): Ahhoz, hogy egy kozmetikum habos legyen, habképző tenzidet, vagy más néven mosó aktív anyagot kell tartalmaznia. Ezek azok az anyagok, amelyektől „tisztának” érzi magát, ugyanis olyan erős zsíroldó hatással rendelkeznek, hogy leoldják a testen található bőrfelszíni emulziót, amely a bőrfelszínért felelős, és az egyik elsőszámú védelmi vonala a szervezetnek. Ezen vegyületek „áldásos” tevékenységének köszönhető az a bizonyos száraz, húzódó érzés, a bőrallergiák nagy része, a korai bőröregedés, és – a sajnos már csecsemőkorban jelentkező – ekcéma.
EMULGEÁTOROK, ÉS FELÜLETAKTÍV VEGYÜLETEK: Az emulgeátoroknak köszönhető, hogy a kozmetikumok zsíroldékony, és vízoldékony hatóanyagai elegyednek egymással, azaz emulziót – hétköznapi néven krémet – alkotnak egymással. A legveszélyesebb emulgeátor a triethanol amine (TEA) , és ennek származékai, amelyek közül sok a több funkciós emulgeátor – a tenzid is. A MEA, TEA, DEA mozaikszavak összetételekben való előfordulásával általánosságban is vigyázni kell, mert a jól hangzó nevek mögött álló vegyületek – diethanolamine, trietheanolamine, és a monoethanolamine – általában károsak. Sajnos az összes előbb említett vegyület bőrirritáló hatású lehet, károsíthatja a vesét, megterheli a májat. Ezeket az állításokat állatkísérletekkel is bebizonyították. Egyes anyagokkal reakcióba lépve erősen rákkeltő nitrozaminokat képeznek.
SZINTETIKUS ILLATOSÍTÓK: Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében, nem csak azért, mert általában ez alapján választjuk ki a kedvencünket, hanem mert az illatanyagok a kozmetikumok által leggyakoribb allergiás reakciók kiváltói. Az újabb kutatások azt is alátámasztották, hogy valószínűsíthetően szerepük van a demenciális betegségek (autizmus, sclerosis multiplex, Altzheimer-kór, Parkinson-kór, dislexia, disgráfia, migrén, epilepszia) kialakulásában is. Ennek ellenére, nincs könnyű helyzetben az óvatos vásárló, hiszen az üzleti tikok védelme érdekében a gyártóknak elég csupán annyit feltüntetni, „parfüm”, vagy „fragrance”, és nem tüntetik fel külön az illatanyag összetételét. Helyettük, a természetes illatok használata javasolt.
TARTÓSÍTÓSZEREK: Az egyik legproblémásabb csoport a tartósítóké. Sajnos az általánosan alkalmazott szintetikus tartósítószerek 90%-a káros hatású. Ezek közül szinte mindegyik valamilyen formában allergén, egyes konzerváló szereknél még a rákkeltés gyanúja is fennáll (Bronopol/ 2-Bromo-2-Nitropopane-1, 3-Diol, Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1, 3-Dioxan). A berlini Bundesgesund-heitsamt (Egészségügyi Hivatal) figyelmeztet a diethanol-aminokra (DEA), triethanol-aminokra (TEA), amelyek szintén rákot okozhatnak. Egyes szintetikus antioxidánsok (BHT/E321, BHA/320) és komplexképzők (EDTA) is nagyon veszélyesek a bőrre nézve. A Golxalról (Glyoxalic Acid) annak ellenére, hogy egy eléggé elterjedt kozmetikai tartósító, igen kevesen tudják, hogy egy rendkívül káros szintetikus anyag, amely mutagén, fehérjekárosító, mérgező, és hullakonzerválásra használják.
KÓOLAJSZÁRMAZÉKOK: A szintetikus anyagok túlnyomó többsége is kőolajszármazék, amelyek természetes zsír- és olajpótlóként kerülnek a kozmetikumokba – legfőképp a krémekbe, testápolókba, masszázsolajokba, babaolajokba, alapozókba, és rúzsokba. Mivel a valódi 100% - os növényiolajok drágák, a kozmetikai ipar a nagyobb haszon, és a hosszabb eltarthatóság érdekében előszeretettel alkalmazza az olcsó kőolajat, egészen pontosan a kőolaj feldolgozás során megmaradt kőolajhulladékot: a pakurát. Bármily bizarrul hangzik is, ebből a gusztustalan, büdös, ragacsos, és rendkívül mérgező veszélyes hulladékból készülnek durva vegyszeres finomítással a kozmetikai zsír-, és olajkomponensek.
Kőolaj származékok az INCI besorolás alapján:
Mineral olil, Liquidum Parafinum, Parafin wax, vagy Mineral wax, Vazelin, Petrolatum, Cera Microkristalina, Hart-Parafin, Ozokerit, Petrolatum Wax, Ceresin.
FTALÁTOK, BPA: A műanyag tégelyekben található mérgező és rákkeltő vegyületek, amelyek enyhe sav, enyhe lúg, és enyhe hőhatására oldódnak ki, és keverednek el a kozmetikumokkal. A hormonrendszert károsan befolyásolhatják – elsősorban az alacsony nemi hormonok szintjéért okolhatók, károsítják az immun-, és idegrendszert, az asztma és bizonyos allergiák kialakulásának veszélyét növelik ftaláttal érintkező gyerekeknél, elősegíthetik a rák kialakulását (kutatások szerint mellrákot okozhatnak), veseroncsoló hatásúak lehetnek, szaporodási, és fejlődési rendellenességeket okozhatnak – a kutatások szerint elsősorban fiúgyerekekben ronthatják a nemzőképességet, már az anyatejben is kimutatták, tehát szoptatós kisgyerekeinkre is hatással van.
FLUORIDOK: A fogkrémek számos, lassan ható káros anyagot tartalmaznak, mint például a szaharin, a mesterséges színezékek, és ízesítők (mind potenciális rákkeltők), de a legaggasztóbb az, hogy minden tubus fogkrém számottevő fluoridot tartalmaz. Míg Európában a fluorid tartalmú fogkrémeket egészségesnek kiáltják ki a reklámokban, az Egyesült Államokban az Egészségügyi-, és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administration, FDA), előírja, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az egészségügyi kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint azt az információt, hogy a fogkrém lenyelése esetén a helyi toxikológiai intézethez kell fordulni.
SZINTETIKUS SZÍNEZÉKEK: A szintetikus színezékek közül kivétel nélkül mindegyik káros. Ezeket úgy ismerhetjük fel, hogy a terméken a következőt látjuk: C.I., és egy hosszú számsor. Találhatunk közöttük kevésbé károsakat, allergéneket, mérgezőket, de sok közöttük a rákkeltő is. a „mitsemérő” kozmetikumok eladhatóságát a színnel, és az illattal növelik. Sokszor fordul elő olyan eset is, hogy a színnel az állítólagosan benne lévő hatóanyagot próbálják hihetővé tenni. Az A-vitamin tartalmat sárga festékekkel teszik hihetővé, a levendula tartalmat lilával,az avokádó, uborka vagy az alma tartalmat zölddel. Pedig mind erre nem lenne szükség, ha valóban benne lenne a termékben a hatóanyagból az a mennyiség, amely valóban hat. A babatermékeket sokszor a halványkék, vagy halvány rózsaszínnel teszik „babaszínűvé”, amely a megbízhatóság pszichikai hatását váltja ki a vásárlókból. A dekorkozmetikumok tartalmazzák a legelképesztőbb töménységben a káros színezékeket.
MESTERSÉGES FÉNYVÉDŐSZEREK: A fényvédő szereknek három csoportját különböztetjük meg: a kémiai, a fizikai, és a biológiai fényvédőket. Ezek közül a kémiai fényvédők tartogatnak számunkra veszélyeket. Már a ’90-es évek végén bebizonyosodott, hogy a kémiai vényvédő vegyület nagy része - annak ellenére, hogy a vegyület önmagában nem rákkeltő – UV sugárzással érintkezve rákkeltő vegyületekké alakulnak át, mint például:
- 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC, vagy MBC)
- Octyl-Methoxycinnamate (OMC)
- Honosalate (Homomethyl-salicylate, vagy HMS)
- Octyl-Dimethyl-Para-Amino_Benzoid-Acid (OD-PABA)
- Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)
- 3-Benzilidencamphor
A fenti vegyületek problémás mivoltát a német Öko Test magazin vizsgálatai is alátámasztották.
EGYÉBB VESZÉLYES ÖSSZETEVŐK: PROPYLENE GLYCOL (PG): amely a glikolok csoportjába tartozik, és szinte minden kozmetikumban megtalálható. Gyakorlatilag olyan, mint a fagyálló, és a drága Butylene Glycol helyett alkalmazzák a termékekbe.
BUTYLHYDROXYLTOLOUL (BHT), BUTYLHYDROXYLANISOL (BHA): amelyek szintetikus antioxidánsok, öregedésgátló termékekben természetes antioxidánsok helyett, vagy egyéb termékekben tartósítószerként alkalmazzák őket. Ezt a két vegyületet még prémium kategóriás, és biotermékekben is alkalmazzák. Az élelmiszeripart, tudvalevő káros hatása miatt már csak korlátozottan alkalmazza mind kettőt.
SILICA: vagy más néven kovaföld, amely csak belélegezve veszélyes (ennek köszönhetjük a „szilikózis” kifejezést), mert tüdőrákot okoz. Tehát pont ezért a hintőporokba (főleg babahintőporokba, és púderekben) való alkalmazása veszélyes.
TRICLOSAN: (2,4,4”triklór-2”-hidroxydiphenil-éter), amelyet már 2005-ben betiltottak, mint tartósítószert. Ennek ellenére nedvesítő-lágyító címszóval még mindig találkozhatunk vele a kozmetikumokban tartósítószerként, baktérium ölőként, és fertőtlenítőként. Előszeretettel alkalmazzák dezodorokba, és fogkrémekbe is. Rákkeltő dioxynt, analint, és furánt tartalmazhat. Mérgező és allergén. Már a Greenpace is fellépett a teljes körű kivonása érdekében.
DIAZOLIDINYL UREA, IMIDAZOLIDINYL UREA: mind kettő szintetikus karbamid, amelyekkel a valódi és jótékony hatású karbamidot (Urea) próbálják helyettesíteni. Sajnos a bőrbe való felszívódása közben formaldehidet ad le, amely allergén, mérgező, és fehérjekárosító anyag. Ennek ellenére sok bionak mondott és úgynevezett „prémiumtermékben” is megtalállható.
.bmp)
